Interjú Zsendovits Ábellel, az Azért7 Egyesület elnökével

Emlékszel még, hogy milyen volt mondjuk 20 évvel ezelőtt a Kazinczy utca?

Sötét, romos, lepusztult hely volt, minden élet és vidámság hiányzott belőle. Aztán a vagyonkezelés, illetve nem-kezelés következtében átalakult a bérlet-struktúra, megjelentek új beépítések, sajnos sok megbocsáthatatlan bontás ment végbe, de nem csak itt persze, hanem az egész kerületben. Nagyon sok olyan épület emelkedett ki, mely mind esztétikai, mind az élhetőség szempontjából sem az igazi. Visszatérve, már-már egy rozsdaövezetben nyílt meg a Szimpla kert 2004-ben a mai helyén, és bizony 4-5 évnek el kellett telnie, mire a kerületi vezetés, vagy maga a város lereagálta úgy igazán, hogy ez jó, és hogy valóban elkezdte húzni a környéket felfelé. Bár már a második évtől volt a Szóda kert és minden évben nyitott egy új hely, de idő kellett hozzá, hogy beinduljon az élet a környéken.

Aztán úgy „kinőtte magát”, hogy próbálták is korlátozni rendesen…

Igen, 2010 környékén igyekeztek csendrendeletekkel szabályozni a nyitva tartást, sok hely be is zárt. A vagyonkezelés akkor már nem szívesen adott ki önkormányzati ingatlanokat, de aztán valahogy a piac mégis megtalálta magát, és úgy 2010-11-től van egy emelkedő tendencia. Aki nem nyújt igazán színvonalasat, az bizony elhullik, és új jön a helyére. Azóta, ebben az elmúlt 3-4 évben, biztos vagyok benne, hogy Budapest is legalább megduplázta a vendégéjszakáinak számát, most már Európa szerte is a Budapest és a Kert szavak jelentenek valamit. Ha a régiót tekintjük egyébként, akkor biztos, hogy itt lehet a legjobbat és a legkifizetődőbb módon bulizni. Azt hiszem, egyre sokszínűbb a kerület, egyre több hely alakítja ki a saját stílusát, szemléletét, és egyre izgalmasabb az egész.

Mit gondolsz, hány hely nyitott a tíz év során, amit mondjuk a Romkocsma szóval lehetne leginkább jellemezni?

Jó kérdés, és nem is mernék pontos számot mondani, de száz közeli, az biztos. Ez mindenképpen egy jó dolog, hiszen nem csak arról van szó, hogy Budapest egyik elhalt részéből az egyik legmenőbb, leglátogatottabb, legtöbb pénzt termelő kerülete lett, hanem ha arra gondolok, hogy sikerült elindítani egy folyamatot, amit mások követtek vagy rácsatlakoztak, és ez működőképes, sokan szeretik, akkor volt és van értelme annak, amit itt igyekszünk létrehozni. Azért is fogalmazok így, mert fontos, hogy a Szimpla például egyfolytában alakul, funkcióiban gazdagodik, nincs megállás.

Mesélnél kicsit a Madarak és Fák napjáról? Május 10-én került megrendezésre - mi volt pontosan a cél?

Az azért már köztudott, hogy Erzsébetváros rendelkezik a Fővárosban a legkevesebb zöld felülettel, sőt talán Európában sehol sincs olyan városrész, ami ennyire nélkülözné a növényeket – fából is meglehetősen kevés van. Ha nincs fa, akkor nincs madár se és mivel ez egy nemzetközi nap, jó alkalomnak tűnt, hogy egyrészt felhívjuk erre a komoly hiányosságra a figyelmet, illetve hogy megmutassuk, milyen jó és hasznos, ha sétálóutca a Kazinczy, és hogy mennyivel élhetőbb így a Kultúra utcája. Tavaly volt kísérlet arra, hogy sétálósítsuk legalább éjszakára meg hétvégente, de egyelőre a rendszer, illetve a szereplők összességében nem mutatkoztak olyan érettnek, hogy ez nyugodt körülmények között működhessen, és sajnos a lakók szenvedték el akár a kerékbilincselést vagy egyéb, például a táblák rossz elhelyezéséből adódó problémákat. De úgy gondoltuk most, hogy egy komoly projekttel igyekszünk megmutatni – ha már másnak nincs igazán konkrét elképzelése, milyen is legyen a kerület vagy legalább a Kazinczy utca –, milyen irányba is volna érdemes továbblépni.

Milyennek képzeled el a Kazinczyt?

Az utcai parkolást teljes egészében megszüntetném, néhány rakodó hely és mozgáskorlátozott hely kivételével. Az átmenőforgalmat teljesen megszüntetném, az arra jogosult lakók vagy a mélygarázsban parkolóhellyel rendelkezők részére egy rendszámfelismerős, süllyedőoszlopos rendszert vezetnék be. Padokkal és fákkal tarkítanám az utcát.

Ez nem egy olyan bonyolult dolog, Budán például van rá példa, egy olyan utcában, a Lövőházban, ahol elég komoly forgalom haladt át anno, van ott két bevásárlóközpont is...

Valóban nem bonyolult, csak a szándék nincs meg, a lakásokhoz járó parkolási engedély egyelőre fontos szerepet kap a szavazatmaximalizálásban. Megvan az újító szándék, de ez még kevés, a kritikus tömeg nincs meg hozzá.

És a többi hely - mármint a vendéglátóhelyek -, ők mennyire támogatják ezt a projektet?

A Kazimír, a Kirakat, a Kőleves, a Kőleveskert, Mika Tivadar Mulató, Téli Kertem, ők mind-mind nagyon aktívan részt vesznek ebben, és most a Madarak és Fák napja kapcsán is részt vettek a szervezésben, az egésznek a lebonyolításában. Alakult is egy Kazinczy Munkacsoport, amelynek fő célja a „Kazinczy” brand erősítése. Ugyebár nincs meg igazán a lakók részéről a támogatottság, hiszen ha arra gondolunk, hogy ez több teraszt jelentene, nyilvánvalóan több vendéget, intenzívebb jelenlétet, akkor inkább azt választják, hogy egy vagy két autó álljon a terasz helyén. A Madarak és Fák napjának egyik legfontosabb üzenete, hogy a sétálóutca létrejöttével a lakók érdekei nem csorbulnak, és jobb az, ha gyerekek szaladgálnak, és családok sétálnak az utcában, mint ha napi 600 autó megy keresztül.

A cél elérése forgalomtechnikailag mennyire bonyolult?

Nem az, nyilvánvalóan. De mivel annyi szereplő van ebben a történetben, kezdve a Fővárossal, folytatva a helyi vezetőkkel, a BKK-val, hogy nincs igazán gazdája az ilyen jellegű döntéseknek, változtatásoknak. Bizonyára a középső szakasz lezárása, autómentesítése viszonylag könnyen megoldható volna; de ha megnézzük, publicitása sincs – azon kívül, amit mi vagy más helyek, blogok közvetítenek – az ilyen jellegű, vagy akár komolyabb változásoknak, munkálatoknak. A kerületi újság nem szól semmiről, az emberekhez nem jutnak el alapvető információk arról a helyről, ahol élik a mindennapjaikat és semmilyen pro-aktív párbeszéd nem zajlik egyetlen fórumon sem..

Erről, amit most mondtál, az jut eszembe, hogy van egy hivatalos kerületi honlap, ahol a Kazinczy nemzetközi szintű sétálóutcának van reklámozva, persze csak a házak felső fele szerepel a fényképeken, hogy ne látszódjon; autók azért találhatók az utcában...

Igen, ez jó példa arra, hogy mivel próbálják megtetetni az embereket. Ott van az idegenforgalmi adó, és az új felügyeleti díj, amiről gyakorlatilag semmit sem tudunk, talán annyit, hogy a kerület takarítására fordítanak belőle, de ahhoz, hogy a kommunikáció, és az egésznek a kezelése jól működjön, hatékony legyen, kéne egy jó, gondos gazda, mert – már bocsánat, de – Mancika a 3. emeleten nem tudja a választ ezekre és ezekre a kérdésekre. Nem is a feladata, bizonyára, nem a szakmája. Pénz volna rá, vannak profi ügynökségek, piaci alapon meg lehetne szervezni, akár a legdrágábbat is foglalkoztathatnák, csak a szándék hiányzik. Úgy érzem, hogy a helyi politika érdeke egészen más. Pontosan az, hogy a helyi erők minél kevesebbet szerepeljenek az országos médiában, egyszerű lavírozás ez, konfliktuskerülés. A saját tévéjén lemegy, ami lemegy, és nagyjából ennyi.

Milyen volt a rendezvény? Hogy sikerültek a programok? Sokan voltak, ez egyértelmű..

Elsősorban azt vártam még előtte az egésztől, hogy talán néhány döntéshozó rádöbben: érdemes ezzel foglalkozni (én magam egyiküket sem láttam egyébként a rendezvényen, noha munkanap volt), s hogy ez alapjában véve egy jó dolog, és hogy néhány lakó, mikor kinéz az ablakon szombat délben, rájön, hogy jobb ezt látni, mint hogy egy pizzafutár keresztülhajt a robogójával, vagy hogy taxik állnak sorban az utca végéig. Egyébként tényleg remek volt, az idő is kedvezett, sokan is voltak, az Önkormányzat kitakarított előtte a környéken, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy segítőkészek voltak, a lezárás is zökkenőmentesen zajlott. A lakók is jól fogadták, elálltak az autókkal, és a helyek is aktívan részt vettek az egészben. Sokszínű volt az utca, amit jó volt látni, és a programok is, amiket meghirdettünk, mind megvalósultak nem kis részvétellel. Megsokszorozódott a fák száma, nem csak mi ültettünk, hanem a többi hely is, és ez folytatódni fog. A feltorlódó forgalomból adódó első dudálás a rendezvény vége után tíz perccel hangzott fel. Napközben igazán elfogadóak, toleránsak voltak azok is, akik dolgoztak, vagy munkából jöttek-mentek haza.

Mikor lesz/lehet a folytatása?

Épp az imént kérdezték tőlem a Háztáji boltban, hogy mikor lesz, lesz-e egyáltalán folytatás, merthogy nekik nagyon tetszett és bíznak ebben az egészben. Hát, én is bízok! Úgy volna szép, ha minden hétvége ilyen lehetne. Ősszel biztosan lesz folytatása, addig is gyűjtjük az aláírásokat, várjuk az ötleteket, az építő kritikai észrevételeket.

Az interjút és a fotókat Szöllősi Mátyás készítette