Hetes

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület megtárgyalta a Budapest Főváros VII. Kerületi Önkormányzat 46/2013-as számú rendeletét, és erről a következő állásfoglalást fogadta el:

1.) Együttműködést ajánlunk továbbra is minden felületen, amely Európa egyik legforgalmasabb és legnépszerűbb környékének zaj-, és koszterhelését mérsékli, annak jobb kezelését eredményezi.

2.) Az Egyesület tagjai vállalják és kérik a folyamatban a teljes transzparenciát, a kísérleti rendszer fejlesztése, minél jobb működése érdekében. Ennek érdekében kérjük az Önkormányzatot, hogy a rendeletben szabályozottnál sokkal szélesebb körben és jóval gyakrabban ismertesse a befolyó adóbevétel felhasználásának elveit és gyakorlatát!

3.) A transzparencia jegyében az Egyesület tagjai saját felületeiken vendégeik és a lakókörnyezet számára követhetővé teszik, hogy mekkora mértékű külön adóteherrel járulnak hozzá az Önkormányzat rend-, és tisztaságvédelmi feladataihoz.

4.) Az Egyesület tagjai a befolyt összeg hatékony felhasználása és a problémák mielőbbi felismerése és kezelése érdekében kérik az Önkormányzatot, hogy rendszeres időközönként szervezzen fórumot az Önkormányzat, a vendéglátóhelyek képviselői és a helyi lakosság részvételével, a találkozókhoz biztosítson helyszínt, koordinálja azt és gondoskodjon a lakosság és a vendéglátóhelyek meghívásáról, előzetes és utólagos informálásáról. 

Az MNO.hu-n jelent meg a Supreme Neopaint frontemberével egy interjú a város arculatának változásáról-átalakulásáról, kulturális háttérről, arról, hogy hogyan is lett belőlük profi falfestő, graffitizésről, projektekről és tervekről.

"Alaposan megváltozott a budapesti belváros arculata az elmúlt években. Ha nyitott szemmel járunk, a sok bosszúságra okot adó részletek mellett, amelyeket előszeretettel azonosítanak sokan a várossal, számtalan friss, kreatív és példaértékű kezdeményezést vehetünk észre. Ezek közé tartoznak a Neopaint csapata által megálmodott és kivitelezett tűzfalfestések, amelyeknek köszönhetően a lepusztult, romos felületek új életre kelnek. A „Tűzfalrehab az Erzsébetvárosban” elnevezésű projekt keretében, az önkormányzattal együttműködve a Neopaint első körben nyolc falat fest ki, ezek közül hármat már be is fejeztek, és most készülnek az egyik legnagyobb dobásukra. A csapat vezetőjével, Jankovits Barnabással beszélgettünk."

A teljes interjú itt (http://mno.hu/grund/grafititol-az-aranycsapatig-1183900) olvaható.

fotó: Szöllősi Mátyás

Megosztottak vagyunk, sajnos, és ez elsősorban talán abból fakad, hogy a kommunikációban nem vagyunk erősek, holott könnyűszerrel változtatni lehetne ezen – s mi igyekszünk ebbe az irányba lépéseket tenni! Egy blogon nemrég napvilágra került egy bejegyzés (http://goo.gl/D5X7Tm), ahol is a szerző arról ír, hogy a Szimplának köszönhető, hogy kialakult az a helyzet a Kazinczy utcában, miszerint a helyi lakosok, akik nyilvánvalóan a lakhelyükhöz közel parkoltatják le gépjárműveiket, büntetést szenvednek el, merthogy megváltozott a forgalmi rend. Valóban köze van a Szimplának ahhoz, hogy a 7. kerületi önkormányzat változtatott a Kazinczyba való szabad behajtás időintervallumán, az azonban elkerülte a blogbejegyzést írók figyelmét, hogy az Azért7 Egyesület a kezdetektől fogva azt szorgalmazza, hogy egyáltalán ne legyen autóközlekedés az utcában, vagy ha mégis, akkor olyan javaslatok menténén történjen a szabályozás, melyek az alábbi bejegyzésben (http://goo.gl/hXUyA3) lefektetésre kerültek. Petíciónkat több mint háromezren írták alá, és örülünk neki, hogy előrelépés történt ebben a tekintetben, s hogy a kikerült táblák szabályozzák az átmenő forgalmat a Kultúra utcájában, csak egy kis pontosítás volna célszerű; hogy például az itt lakók automatikusan engedélyt kapjanak a parkolásra, illetve felettébb támogatjuk a süllyedő oszlopos megoldást, mely egyéb kerületekben, pl. a Belvárosban, vagy akár Budán, a Lövőház utcában bevált. A Szimplában számtalan alkalommal rendezett az Azért7 Egyesület beszélgetéseket, fórumokat arról, hogy mi volna a legcélravezetőbb az alábbi kérdésben/kérdésekben. Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület azért alakult, hogy a párbeszéd beindulhasson a lakók, az önkormányzat és a vendéglátóhelyek közt, illetve bárkik között, akiket érint, foglalkoztat az a kérdés, hogy milyen módon lehetne Budapest legsűrűbben lakott kerületében kiegyensúlyozottabbá tenni a dolgokat. Elfogadásra került néhány napja az a rendelet, miszerint a vendéglátóhelyeknek felügyeleti díjat kell fizetniük az önkormányzatnak a vendégek után, mely bevételből jogosan várhatjuk el azt később, hiszen vállaltan ilyesmikre költi majd az önkormányzat az adófizetők pénzét, hogy tisztább, rendezettebb, felügyelettel rendelkező kerületben élhessünk, ahol megoldott a parkolás, ahol zöld területek, játszóterek, parkok vannak, s ahol nem kell azon aggódnia egy helyi lakosnak, hogy vajon leparkolhat-e egyáltalán negatív következmény nélkül abban az utcában, ahol lakik. Kérünk mindenkit, hogy a vagdalkozás helyett először is járjunk utána, milyen álláspontot képvisel a másik fél, vagy jobb esetben keressük fel, hogy közösen hozhassunk döntéseket.

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület a Kazinczy utca 2011-es felújítása, útburkolatcseréje óta küzd azért, hogy az önkormányzat, teljesítve az Unió felé tett vállalását, sétálóutcává nyilvánítsa az utcát. A Kazinczy utca jelentős átmenőforgalmat bonyolít, illetve szenved el minden áldott nap, csúcsidőben óránként több száz autós használja menekülőútvonalként a Rákóczi út felé - nyilvánvaló, hogy ezt a forgalmat az utca nem bírja el. Petíciónkat a sétálóutcává nyilvánításért háromezren írták alá az elmúlt két évben, míg végre idén gyümölcsöző párbeszéd indult el az önkormányzat munkatársaival. Az önkormányzattal együttműködve ez év tavaszán kidolgoztunk egy működőképes tervet a Kazinczy utca időszakos átmenőforgalom-korlátozására, mely nagy könnyebbséget jelentene az itt élő és itt szórakozó embereknek, ugyanakkor nem csökkentené a kerület parkolási bevételeit sem. Úgy tűnt, az önkormányzat örömmel fogadja a tervet és megvalósíthatónak tartja.

2013 nyarán az együttműködés jeleként megjelentek a Kazinczy utcában a képen látható táblák: a Király-Kazinczy, Dob Kazinczy illetve a Wesselényi-Kazinczy sarkán, bár meglepetésünkre ez utóbbi nem a logikus helyre, hanem az átellenes sarokba került, így az egyirányú utcába a menetiránnyal szemben való behajtást tiltja az adott időszakokban. Bár úgy tűnt, ezzel megvalósulnak az elképzeléseink, sajnos hamar kiderült, hogy az elv és a kivitelezés köszönőviszonyban sem áll egymással. Az Élő Erzsébetvárosért Egyesületnek sosem volt célja, hogy az utcában lakók parkolását meggátolja, a mélygarázsok és parkolóudvarok használatát ellehetetlenítse, valamint megnehezítse az áruszállítást, a terveink az átmenőforgalom időszakos korlátozására irányultak. Ezzel szemben sajnos a közterület-felügyelet a frissen kikerült táblákat úgy értelmezi, hogy a forgalomcsökkentett időszakban - minden este 8 és reggel 6 között, illetve hétvégén - mindenki számára tilos a behajtás és a parkolás, legyen szó lakóról, vendégről, vagy a számtalan vendéglátóhelyet ellátó áruszállító autókról.

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület a tervek újbóli felülvizsgálatát és alkalmazását kezdeményezi az önkormányzatnál és a BKK-nál.

Javaslataink:

• A behajtani tilos táblák alá kerüljön "csak engedéllyel" kiegészítő tábla: az utcában lakók, illetve a parkolókban bérelt hellyel rendelkezők automatikusan kapjanak engedélyt, a vendéglátóhelyek, üzletek pedig adott számú engedélyt oszthassanak ki munkatársaik és beszállítóik számára, esetleg térítés ellenében juthassanak a meghatározottnál nagyobb számú engedélyhez. Az egyesület az engedélyek kiállításában, az engedélyezettek körének meghatározásában örömmel segít az önkormányzat illetékeseinek.
• Hosszú távon olyan, az V. kerületben már bevált süllyedő oszlopos megoldást tartanánk célravezetőnek, amelyet az előző pontban vázolt engedéllyel rendelkezők automatikusan nyitni tudnak. Mivel ennek feltehetőleg emberi erőforrás igénye is lenne, aki a megkülönböztető jelzéssel közlekedő autókat beengedi, ennek költségét az egyesület átvállalná.
• Távlatilag üdvösnek tartanánk, hogy a szerzett jogként elkönyvelt lakásonként járó várakozási engedélynek hívott parkolási engedélyek a kerületszerte üresen pangó mélygarázsokban lennének jelentős kedvezménnyel felhasználhatók.

A toleráns és együttműködő, ugyanakkor szigorú rendőrpárok megjelenése a Kazinczy utcában remek kezdet, a hamarosan bevezetésre kerülő hozzájárulási díj ("romkocsmaadó") nyújtotta keretből az utca takarításának megszervezése szeptembertől a folytatás. Ezek méltó folytatása lehetne egy jó közlekedési rendszer kialakítása, amelyet a helyi lakók is üdvözölni tudnának, miközben Európa legizgalmasabb helyeinek térképére ragasztja az utcát.

Újabb egyeztetéseket kezdeményezünk és felhívjuk a a helyi lakókat, civileket, vállalkozókat, hogy keressék a kapcsolatot helyi képviselőjükkel, a Hivatallal, a polgármesterrel, hogy ezen együtt változtatni tudjunk.

A helyzet rendeződéséig felhívjuk az itt parkoló autósok figyelmét, hogy fokozottan figyeljenek a behajtani tilos táblák hatályára és kerüljék el a félreértésből származó kirótt büntetéseket!

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület

Immár harmadik alkalommal szervezi meg az Örkény Színház a VII. kerületi Madách téren az Örkény kertet. Idén szeptember 7-én várja egész napos programokkal a színház a nézőket. A Madách teret a VII. kerület tervei alapján 2014-re teszik rendbe.

Régi terv, hogy a Madách tér park legyen, körben az árkádok alatt kávéházakkal. A VII. kerületi önkormányzat tervei szerint 2014 tavaszára valósul meg a tér rendezése, addig is az Örkény kert ötlete mellé állt, így a színház egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszöntheti az új évadot a Madách téren - olvasható az Örkény Színház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az immár harmadik alkalommal megvalósuló szabadtéri rendezvény délelőtt tíz órától este tízig tart. Ezen a napon a parkoló kiürítésével a kocsikkal zsúfolt aszfaltszőnyeg helyett füves teret hoznak létre, ahová egy nagyobb és egy kisebb színpadot állítanak fel.

A szervezők célja az, hogy felhívják a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi terek fontosságára, valamint hogy ébren tartsák a budapesti polgárok érdeklődését a kerület kulturális hagyományai iránt.

Tíz órától Salamon Bea és a Méta népzenei együttes lép fel, fél 12-től pedig Csoda és Kósza címmel élő hangjátékot mutatnak be a Czigány Zoltán meséje nyomán készülő, 5-15 éveseknek szóló novemberi premierből adva ízelítőt. Déltől játszóház, valamint jelmez- és kellékkiállítás is várja a látogatókat.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg az Örkény Színház a VII. kerületi Madách téren az Örkény kertet. Idén szeptember 7-én várja egész napos programokkal a színház a nézőket. A Madách teret a VII. kerület tervei alapján 2014-re teszik rendbe.

Régi terv, hogy a Madách tér park legyen, körben az árkádok alatt kávéházakkal. A VII. kerületi önkormányzat tervei szerint 2014 tavaszára valósul meg a tér rendezése, addig is az Örkény kert ötlete mellé állt, így a színház egész napos szabadtéri rendezvénnyel köszöntheti az új évadot a Madách téren - olvasható az Örkény Színház közleményében.

A Vers csak neked című programban a bérletet vásárló nézők egy csak nekik szóló verset hallgathatnak végig egy külön sátorban a társulat színészeinek előadásában. Délután Bíró Kriszta, a társulat színésze legújabb könyvét, a Fércművet dedikálja, Szandtner Anna pedig részleteket olvas fel a kötetből. Három órakor kezdődik a Sebő együttes koncertje, amelynek repertoárján énekelt versek is szerepelnek. Az előadást ezúttal Weöres Sándor emlékének, századik születésnapjának szentelik. Fellépésüket követi a HANEM tangózenekar koncertje.

Csuja Imre Babits Mihály Jónás könyve című művét adja elő, ezt követően pedig öt órától Szalóki Ági és zenekara lép színpadra: a gyerekeknek, családoknak szóló koncerten népdalfeldolgozások és énekelt versek hangzanak el. Hat órától a Gothár Péter rendezte Kék Angyal avagy egy zsarnok vége című produkció dalait adja elő Takács Nóra Diána, Szandtner Anna és Znamenák István. Este hét órától komolyzenei koncert is hallható: a zongoránál az idei rendezvényen is Kocsis Zoltán várja a közönséget.

Az esti Anemona/Canarro koncerten Berki Szofi és Szandtner Anna énekel, majd nyolc órától az Örkény Színház swing-zenekarának koncertje hallható, ezt követően pedig a társulat művészeinek produkciója, amelyben mindenki erre az alkalomra választott számmal lép fel.

A rendezvényen színházjegyet és -bérletet vásárolhat a közönség az induló évadra, és találkozhat a társulat színészeivel is. A részletes program a www.orkenykert.hu címen és a színház honlapján is megtalálható. 

forrás: MTI/Stop.hu

Az ATV Start vendége volt Zsendovits Ábel, az Élő Erzsébetvárosért Egyesület elnöke, és mi másról lehetett természetesen szó, mint az augusztus 1-el életbe lépett "Romkocsmaadóról", mely azonban még mindig rengeteg kérdést felvet. Nincs tisztaság a fejekben ezzel kapcsolatosan, és ötletek, felvetések, módosítások formálódnak, melyek szükségesek is volnának ahhoz, hogy a Belváros, és így Erzsébetváros éjszakai élete minden értelemben rendezetté váljon. Az Azért7 Egyesület elnöke reagál a különféle felvetésekre, körvonalazza, hogyan is áll most a helyzet, vagyishogy a jogalkotó - ahogy fogalmaz - megteremtette a lehetőséget a helyi önkormányzatoknak, hogy személyre szabott, helyi rendeleteket alkothassanak, illetve hogy mire számíthatnak a Romkocsmák és egyéb vendéglátóhelyek, hogyan volna érdemes alakítani a törvényen, milyen rendőri jelenlét volna kívánatos pl. a 7. kerületben.

A teljes videó megtekinthető itt: http://goo.gl/V576VP

Elképesztően meleg van. Annyira, hogy nehéz már meglenni a betonfalak között, de mégis muszáj, ha az ember dolgozik. Azonban komoly örömhír, hogy a Kazinczy utca bizonyos részein feltűnt néhány új tábla, ami a sétálóutca-jelleget erősíti, és úgy néz ki, változóban van a forgalmi rend, amit az Élő Erzsébetvárosért Egyesület oly régóta szorgalmaz. Lehet, hogy mégis sétálóutca lesz a Kazinczyból? - A Király utca-Dob utca és a Dob utca-Wesselényi utca közti szakaszon jól láthatóak azok a jelzések, amelyek szerint hétköznaponként este 8 és reggel 6 között, hétvégente pedig (ez igazán fontos!) egész nap nem lehet gépjárművel behajtani a Kazinczyba - kivéve persze azoknak, akik az adott területen laknak, vagy akik árut szállítanak egy adott vendéglátóipari egységbe.

Ez a változtatás, amivel kapcsolatban azért természetesen felmerülnek kérdések - hogyan is lesz betartatva? Elegendőek-e a táblák az autók "megfékezésére"? Milyen módon változik meg a forgalmi rend a környező utcákban? stb. - azonban mégiscsak egy komoly előrelépés, és ez nem csak a Kazinczy utcában lévő vendéglátóhelyeket segíti, hanem az itt élőket is, egyértelműen, és persze a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak is nagy könnyebbség. A Wesselényi utca-Dohány utca közötti szakaszon nem került fel új jelzőtábla, ez - ahogy következtetni tudunk - a szemközti oldalra került, ahol ugyebár nem lehet behajtani, mivel a Kazinczy egyirányú, de ez persze csak részletkérdés. Bízunk abban, hogy ez a szakasz is, ahol a gyalogosközlekedés szinte lehetetlen, a biciklisről nem is beszélve, legalább részben kivonódik a gépjárműforgalom alól. Örülünk a változásnak, ami - ahogy mondják - mindig jó, ez pedig egyértelmű előrelépés abban a tekintetben, hogy a Kazinczy utca végleg sétálóutcává váljon.

Ti hogyan látjátok, milyen változásokkal jár majd a táblák felszerelése? Bízhatunk abban, hogy ez - legalább hétvégén - megfékezi a napi több száz gépjármű áthaladását? Ti hogyan szabályoznátok az átmenő forgalmat? Szóljatok hozzá bátran!

fotók: Szöllősi Mátyás

Pályázatot hirdet Mi neked a magyar? címmel a Színes Város Csoport és az Art Moments vizuális művészeti fesztivál egy hetedik kerületi közterületi tűzfal megfestésére.

A pályázaton olyan professzionális alkotók vagy alkotócsoportok vehetnek részt, akiknek az érdeklődését felkelti a téma és a felület, valamint szakmai kihívásnak tartják, hogy az adott falra valamilyen izgalmas grafikát tervezzenek.

A pályaműveket szakmai zsűri értékeli. A nyertes a szakmai díj elnyerése mellett megvalósíthatja saját alkotását, emellett pénzjutalomban és szponzori felajánlásokban is részesül. A zsűri által legjobbnak ítélt tervek alkotói a nyeremények mellett lehetőséget kapnak további kültéri falfestésre is.

A cím és a téma abból ered, hogy a 2013. március 15-ei nemzeti ünnepre azonos címmel megjelent egy kisfilm, amelyben a Slam Poetry Budapest slammerei saját költeményeiket adták elő arról, mit jelent nekik a magyarság.

A tűzfalfestés szervezőinek - részben folytatva ezt a kezdeményezést, részben pedig újraértelmezve a tematikát - célja a vizuális kultúrán keresztül is megmutatni, hogyan látják ezt a kérdést a képző-, ipar- és egyéb alkotóművészet eszközeivel dolgozók. 

A tűzfalak és a közterületek színesítését legális formában Magyarországon elindító civil kezdeményezés, a Színes Város Csoport a 2008-as ötlet óta több mint 13 ezer négyzetméter közfalat színesített ki. Ezt követően indította el Ocztos István építész az Élő tűzfalak Erzsébetvárosért nevű projektet 2010-ben. Az Art Moments rendezvénysorozat idén szeptember 5-én indul Budapesten, majd Debrecenben és Pécsett folytatódik. A fesztivál több mint 2 hónapig tart.

(forrás: MTI, fotó: Szöllősi Mátyás)

Nemrég kaptuk meg az alább olvasható nyílt levelet, mely azokra  a veszélyekre hívja fel a figyelmet, amik az óbudai Római partot fenyegetik! Ha Ti is egyetértetek azzal - ahogy mi magunk is -, hogy az alább leírtakat nem szabad hagyni, hogy megtörténjenek, akkor osszátok meg a bejegyzést, illetve vegyetek részt tevékenyen, ahogy csak tudtok abban, hogy a Római part megőrizze természetközeli állapotát!

Fotó:budapest-foto.hu

Ez partérdek!

S.O.S.! Feltöltik a Római partot. A fákat kivágják, a fövenyes partot kikövezik, betonfal, töltés és a töltés tetején húzódó szervízút vágja el a folyótól a part élővilágát.

MI MAGUNK VAGYUNK A PART ÉLŐVILÁGA, akik sportolni, levegőzni, szórakozni jártunk a Duna  partjára, amíg volt neki. Ez az utolsó partszakasz a városban, amely őrzi természetközeli állapotát. Ne hagyd elpusztulni!

A parti mobilgát szűkítené az árteret, növelné az árvizek szintjét, megépítése ellenkezik az EU Víz Keretirányelvvel. Egyedül az ártérre épült, oda nem illő ingatlanokat védi. Az elsőrendű árvízi védvonal továbbra is a Nánási út - Királyok útja maradna. Tehát néhány ingatlanspekuláns és szállodatulajdonos kedvéért teszik tönkre Budapest egyik legszeretetreméltóbb részét.

Gyere el július 10-én, szerdán 2-kor a terv környezetvédelmi hatástanulmányának elfogadását megelőző KÖZMEGHALLGATÁSRA, az Óbudai Kulturális Központ Színháztermébe: San Marco u.81.

Gátat a gátaknak! Akadályozd meg a budapesti Bős-Nagymarost!

A divany.hu számol be arról a fesztiváltól, mely bizonyos, 7. kerületben működő helyeken kerül megrendezésre július 18 és 25 között. A programsorozat célja, hogy a különböző kultúrákat egymáshoz közelebb hozza, és két olyan jelentőségteljes várost, mint Berlin és Budapest, összekössön, kapcsolatát még szorosabbá fűzze. A fő téma a képzőművészet és a dizájn, de nyilvánvalóan széles körű megmozdulásról van szó, amelyben más művészeti ágak is szóhoz jutnak majd:

Az Einfach Berlin (magyarul: “egyszerűen Berlin”) az utóbbi évek egyik legszellemesebb közösségi projektje. A rendezvény tulajdonképpen egy városi minifesztivál lesz 2013. július 18 és 25. között. A távolság csökken, a kapcsolat erősödik, a budapesti mindennapokba pedig némi berlini életérzés és hangulat keveredik.

Az Einfach Berlin célja, hogy Berlin és Budapest között olyan kulturális híd épüljön, amely lehetőséget ad a két város fiatal művészeinek munkásságuk bemutatására. A főleg képzőművészek és dizájnerek által szervezett programok keretében ehetünk, ihatunk, bulizhatunk és öltözködhetünk berliniül – Budapest belvárosában. A dizájn ugyanis mindig valamilyen céllal létrehozott kreatív forma, és mint ilyen, tökéletesen alkalmas arra, hogy kérdéseket tegyen fel. Hogyan viszonyulunk más kultúrákhoz? Hogyan viszonyulunk a sajátunkhoz? Hogyan létezünk, hogyan viselkedünk, hogyan táncolunk, eszünk és rohanunk a városainkban? Berlin és Budapest számtalan lehetséges választ kínálnak.

A teljes cikk a divany.hu-n olvasható: http://surl.hu/9b149d

Az Egy nap a városban blog adta hírül, hogy a Lonely Planet legújabb helyezési listáján Budapest Európa 10 legkedveltebb és legjobb úticélja közé tartozik, ami bizony igencsak jó hír. Már csak azért is, mert - amellett, hogy épületállományát tekintve, kulturális rendezvényei miatt nagyon kedvelt hely - ez ugyanakkor nagyban köszönhető annak a pezsgő életnek, mely például a 7. kerületben kialakult, kiemelik a Bródy házat, a romkocsmákat, és természetesen a termálfürdőket, amelyek miatt igen javallott ellátogatni a magyar fővárosba:

                                                                                                          fotó: Szöllősi Mátyás

"Az először a hetvenes években megjelent útikönyv és annak online verziója még ma is az egyik legfontosabb turisztikai forrás, éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a lonelyplanet.com beválasztotta Budapestet a tíz legfontosabb európai úticél közé. [...] A lista Európa méltatásával indul: területe alig harmada Afrikának, negyede Ázsiának, mégis úgy szívja fel a világ turistáit, mint szivacs a nedvességet. A lap elismeri, hogy vannak örök slágerek, amiket kérdés nélkül is felkeresnek a turisták, van viszont néhány olyan hely is a kontinensen, amik csak mostanában váltak kötelező programmá. Éppen ezért összefogtak a lap szerkesztői, szerzői, és Európa-szakértői, hogy a tíz legmenőbb hellyel gazdagítsák a listát. [...] érdemes elgondolkozni a jelenségen: hogy nem a(z elmaradó) milliárdos állami beruházások, polgármesterek fejéből kipattanó, erősen felülárazott felújítások azok, amik végül megszerettették Budapestet a turistákkal, hanem olyan kényszerből kinövő remek ötletek, mint a romkocsmák. Több mint tíz éve néhány bölcsészféle úgy döntött, hogy érdemes kocsmát nyitni egy romos pesti házból (Szimpla Kert), most meg a Lonely Planet nem bír olyan listát készíteni, amiről le merné hagyni Budapestet. És a kettő erősen összefügg." A teljes cikk: http://surl.hu/j4FFFf

Néhány hete mi is hírt adtunk arról (http://hetesblog.blog.hu/2013/06/05/atalakul_az_almassy_ter), hogy az Almássy tér is megújul a közeljövőben. Négy pályamunka közül lehetett választani azon a szavazáson, mely nem az interneten, hanem hagyományos, postai úton zajlott, és már meg is született a végeredmény: ahol is a D jelű pályamunka került ki győztesen - tehát ez az arculatterv tetszett az erzsébetvárosi szavazóknak leginkább.

Korábbi bejegyzésünkben megtekinthető a másik három pályamunka is, ha netán eddig nem láttátok, milyen lehetőségek álltak rendelkezésre. A győztes, D jelű munka mintha egy kissé szabadabban kezelné a teret, és nem annyira a kötött formákhoz ragaszkodna, organikusabbnak tűnik, mint a többi anyag - talán ezért is esett erre a választás:  

Kíváncsian várjuk, hogy a Madách tér felújítása hogyan alakul, milyen terv kerül végül is megvalósításra. Ott azért jóval több kérdés felmerül, erről is olvashattok korábbi írásunkban (http://hetesblog.blog.hu/2013/03/06/madach_ter_nehez_ugy).

Az Erzsébetterv honlapjára felkerült, hogy a Madách tér mellett sor kerül az Almássy tér felújítására is. Korábban már több írásban is foglalkoztunk a Madách tér ügyével (is) (http://hetesblog.blog.hu/2013/03/06/madach_ter_nehez_ugy), és - annak ellenére, hogy a felújításnak alapjában véve örülnünk kell -, mégis milyen problémák, hiányosságok látszódnak az ügyben. A mostani, Almássy téri pályázatban négy pályamű szerepel, amelyekről megint csak közönségszavazás dönt, azonban most nem online módon, hanem postai úton lehet ezt majd megtenni. Ez persze egyrészt megnehezíti a helyzetet, nyilvánvalóan sokkal kevesebben lesznek hajlandóak visszajelezni, melyik tervezet tetszik nekik inkább - ugyanakkor persze érthető, hisz csakis az Erzsébetvárosban élők véleményére kíváncsi a kérdésben az önkormányzat, s az itt élést persze igazolni kell valahogy. 

A szavazás menetéről bővebben itt olvashattok: http://lnk.bz/kof

Íme egyébként a négy pályamunka egymás után - az Erzsébetterv honlapján természetesen rövid leírás található minden pályázati anyagról, azoknak formavilágáról, koncepciójáról, de ezeket most nem illesztjük ide, inkább tekintsétek meg a munkákat, hogy a látványterv legyen a döntő.

Bizonyára lesz még hír az ügyben jócskán, úgyhogy igyekszünk mindenről tájékoztatást nyújtani.

Íme a podo-pro.hu oldalról Eme második cikke, amely a Dreschler-palota múltjával, jövőjével, lehetséges és szükséges felhasználásával foglalkozik, és arról a tehetetlenségről és felelőtlenségről szól, mely a belvárosi kerületeket nagy részben meghatározza. Ema előző cikkében felhívja a figyelmet egy szükséges helyi adórendszer kialakítására, melynek célja: "a települések önálló, felelősségteljes gazdálkodásának a megteremtése", és ezt most konkretizálja is, és rámutat a gazdálkodás hiányosságaira, a tervezés elhibázott döntéseire-lépéseire, a korruptságra, mely az ilyen nagy értékű ingatlanok eladásánál, hasznosításánál már-már nyilvánvaló, csak épp nem nagyon akar megváltozni a tendencia. Ír a megmaradás-megőrzés kérdéséről természetesen, hogy egyáltalán nem tisztázott az, kik döntenek egyrészt az épületek műemlékvédelmi védettségének meghatározásáról, másrészt arról, hogy milyen funkciót kell/kellene betölteni

például az állami kézen lévő védett épületeknek - és még sok minden másról is:

"Ha az ok-okozati összefüggéseket vizsgáljuk, akkor számomra egyértelmű, hogy a mai kilátástalan káosz mélyén a magyar honpolgárok öntudat-nélkülisége az ok – hogy eltűrik mindazt, amit a mindenkori hatalom sakkozik a fejük felett. Nem vagyok, és nem is akarok politikus lenni, nem buzdítok semmilyen forradalomra, amúgy sem hiszek a forradalmakban, hanem csak a megfontolt lépésekkel előre haladó, következetes reformokban. Mivel egy olyan társadalmi reform, amire Magyarországon szükség lenne, minimum két generáció alatt, ha végbemegy, nekem már erre időm nincs, inkább kivonom magam az országból, amennyire csak lehet, ám éppen ez a helyzet ad összehasonlítási alapot, lehetőséget arra, hogy elmondjam, miként kellene működnie egy városi vezetésnek ahhoz, hogy az itt élők jobban érezzék magukat. [...]

A rossz üzleti terv, az ostoba előírások olyan elemek ebben a történetben, amelyek egy felelősségteljes városvezetés esetén, megfelelő anyagi ösztönzők és büntetések rendszerében nem hagyták volna évekig húzódni az ügyet, hanem abba az irányba terelték volna, hogy a tulajdonjogot olyan befektető szerezze meg, akinek elég kreatív, ugyanakkor megalapozott a programja. Ehhez az önkormányzatoknál olyan szakembergárda kellene legyen, akik egyesítik magukban a szakmai tudást, a döntésképességet, és döntéseikért személyes felelősséget hajlandók vállalni – nem a politikusok jobbágyai, hanem önállóan  gondolkodó és cselekvő emberek, akiket kellően megbecsülnek, hiszen nem csak a ma, hanem a jövő városának arculatát is befolyásolják a döntéseik. De ilyen emberek, ha vannak is, felőrlődnek a rosszul működő rendszer fogaskerekei közt.  Ezért kell mindenekelőtt tiszta és átlátható rendszert alkotni."

a teljes cikk itt: http://podo-pro.hu/a-dreschler-palota-jovoje/

Az Ittlakunk.hu erzsébetvárosi oldalán olvasható egy interjú Zsendovits Ábellel, a Szimpla egyik tulajdonosával és az Azért7 Egyesület elnökével indulásról, romkocsmákról, elképzelésekről, tervekről, a Kazinczy utca jövőjéről és az Élő Erzsébetváros Egyesület elképzeléseiről, hogy hogyan is lehetne hatékonyan működni a városban és azon belül is a mi kerületünkben.

                                   fotó: ittlakunk.hu

"2001 októberében nyitották meg barátaival a Szimpla kávézót a Kertész utcában egy volt lakatosműhely helyén. Nagyon pörgött az üzlet, felmerült, hogy a következő nyáron már kellene terasz, így nyílt meg 2002-ben az első Szimpla Kert a Kazinczy 53-ban. Ezt még szezonra bérelték, tehát csak nyáron volt nyitva. A Szimplákkal - bár akkor még ők sem tudták, mekkorát - óriásit dobtak. A vállalkozás ugyanis pont egy érdekes piaci rést  talált, egy olyan réteget, akik nem kiöltözve jártak bulizni, akiknek nincsenek magas elvárásai a kiszolgálást illetően, például nem gond, ha a pultnál kell rendelni, így szabad légkörben szórakozhatnak. Egyfajta alternatív városi kultúra képviselői, teremtői és alakítói lettek. A Szimplák köré szerveződve létrejött egy valamennyire "bennfentes" underground-szerű bölcsész-biciklis-kultúra, de persze nem csak az. Reklám nincs, szájhagyomány útján lesznek egyre népszerűbbek."

A teljes interjú itt:

http://7.kerulet.ittlakunk.hu/arcok/130524/abel-aki-nem-szimpla

A Dreschler-palota kapcsán kirobbant ügyben folytatjuk a vizsgálódást. A Podo-Pro.hu című oldalon Ema néven egy szakértő cikksorozatára bukkantunk, aki nem csak mint városgazdász elemzi a helyzetet és a pécsi Magasház történetével való párhuzamokat, hanem mint városlakó is, az ésszerűség keretein belül maradva, objektíven szemléli az őt is érintő eseményeket. Az eddig két részből álló sorozat első epizódjából idéznénk most, mely alapkérdésekkel foglalkozik, például azzal, meddig vagyunk hajlandók tűrni még azt, amire mi is utaltunk korábbi cikkünkben, hogy átnyúljanak a fejünk fölött vagy elhitessék velünk, hogy jó nekünk az, ami valójában azért nem is annyira frankó, s hogy miként szórják el a pénzt felesleges dolgokra, és hoznak olyan döntéseket, amiket semmiféle szakmai vagy társadalmi egyeztetés nem előzött meg. Ema cikkeinek lényege nem csak abban rejlik, hogy külső szemlélő is észreveszi egyrészt a részletekben rejlő turpisságokat, hanem hogy arra buzdít egyértelműen, hogy ne tűrjük tovább a mellőzöttséget és azt, hogy társadalmi szervezeteknek, szakértőknek semmiféle ráhatása nem lehet a törvényalkotók döntéseit illetően:

                                                                                                                    A Dreschler-palota

"Tizenkilenc évesen észrevettem, hogy az urak csalnak: akkoriban az volt a divat, hogy a meglévő városoktól jó messzire lakótelepeket építettek, és erre azt mondták, hogy gazdaságos! Pláne olcsóbb, mint a belváros házait felújítani… hazugság volt – ma már mindenki tudja, de akkor komoly szakemberek tették a nevüket a döntés mellé, és állították, hogy a zöldmezős beruházások jobbak nekünk… Nekünk? Kérdezett valaki minket akkor, azóta is? Már tizenkilenc évesen, városgazdász hallgatóként is átláttam a szitán, az ócska populizmuson, a rövidtávú gondolkodást tükröző megoldásokon, amelyek valójában, iszonyú sokba kerülnek a közösségnek. A közösségnek, az adófizető polgároknak, akiket azokés ezek a politikusok is mélyen lenéznek és kihasználnak. A kérdés, hogy mi, meddig vagyunk hajlandók hülyét csinálni magunkból?"

A teljes cikk itt olvasható: http://podo-pro.hu/pava-balett/

A Balettintézet épületével kezdődött az egész, vagyis Orbán Viktornak azzal a felismerésével, hogy nem magyar, hanem "Az egy portugál kezén van", s amit mindenképpen helyre kell tenni, és amit vissza kíván szerezni a főváros számára. - mondta a miniszterelnök, amikor Tarlós István főpolgármester kíséretében körbeutazták a várost az újonnan érkezett Mercedes buszokkal. Mivel az Intézet a 6. kerületben található, és maga az Andrássy út nagy része is, így Hassay Zsófia ebben a kérdésben az egyik fő illetékes, aki az Origo.hu kérdésére el is mondta, hogy igyekeznek megfogadni a miniszterelnök javaslatát és a Terézvárosi Önkormányzat hivatalosan fogja megkeresni a Nemzeti Fejlesztési Hatóságot az ügyben, hogy rövid időn belül születhessen olyan törvény, mely biztosítja a világörökségi részen található ingatlanok felújítását, erre kötelezve a tulajdonosokat. Ezt követően Hassay néhány nappal később úgy nyilatkozott, hogy „az alaptörvénnyel összhangban, kizárólag jogszerű megoldás készül a világörökségi területen pusztuló műemléki ingatlanok megmentésére. Ismertetése szerint már az első egyeztetésen kiderült, hogy a kérdés nem egyszerű, ugyanakkor kijelentette, hogy nem tárgyalnak semmiféle államosításról. Közölte, hogy a felújítási kötelezettség bevezetéséről további egyeztetések lesznek. „ - írta meg az Index.hu.

Mi most azért is foglalkozunk az üggyel, mert nyilvánvalóan a kérdés Erzsébetvárost is érinteni fogja, illetve érinti is, és persze azért, mert korábban az ígérgetések a különböző egyeztetésről a törvénymódosítási javaslatokkal kapcsolatosan a lakókkal, vendéglátóhelyekkel, szervezetekkel (és még lehetne sorolni) a legtöbb esetben valóban megragadtak az ígérgetések szintjén. A szándék ugyanakkor érthető, csak az volna a célravezető, ha a városvezetés nem átnyúlna megint a lakosság fölött, hanem a helyi szervezetekkel egyeztetve olyan döntéseket hozna, melyek egyértelműen közös érdekeket képviselnek. Igazán jó volna, ha az önkormányzat döntéseinek nem csak az utóhatásával szembesülnénk, hanem a döntési folyamatnak is részese lehetne az adott kerület. Számtalan olyan döntés született Terézvárosban, és nálunk, Erzsébetvárosban is az elmúlt években, melyeket gyakorlatilag semmilyen komoly egyeztetés nem előzött meg, amiben részt vettek volna a lakók, a vendéglátóhelyek és az egyéb szervezetek, amelyek az adott kerületben élnek, tevékenykednek és dolgoznak. Az Azért7 Egyesület a Rogán Antal által módosított kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatosan egészen komoly állásfoglalással állt elő, nyilvánvalóan példát mutatva ezzel – melyre egyre több szervezet reagál pozitívan. És egyre több, például a 7. kerületben dolgozó vállalkozó látja úgy, hogy közös érdekek mentén érdemes döntéseket hozni. Nagy probléma az, hogy a törvényhozók hosszú ideig képesek voltak átnyúlni a lakosság fölött, mivel nem voltak olyan kezdeményezések a porondon, melyek megmutatták volna, hogy igenis van beleszólásunk a körülöttünk zajló és minket igazán érintő kérdésekbe, s hogy a kerület, mely az otthonunk, olyan legyen – legalább részben – amilyennek megálmodjuk, amilyennek azt mi látni szeretnénk, s hogy hatékonyan működjön, és élhető, igazán színvonalas része legyen a fővárosnak amellett, hogy szórakozó negyedként is funkcionál. A Hassay Zsófia által szorgalmazott törvénymódosítási javaslat nyilvánvalóan helyénvaló, és mindenkinek érdeke az, hogy azok a nagy értékű, netán világörökségi védelem alatt álló ingatlanok olyan módon legyenek rendben tartva, ami elvárható – az viszont kétségtelen, hogy csak szakmai egyeztetés révén valósulhat meg minden a megfelelő módon. Példának tehát szeretnénk megemlíteni a kereskedelmi törvény módosításának ügyét, amely még mindig nem tisztázott, kit is érint pontosan, vagy hogy miként is alakul ennek a sorsa a jövőben. Az éjféli bezárás sokáig terítéken volt, aztán visszakoztak a döntéshozók, mégis, egy hónapja a Kazinczy utcában működő Kazimír megkapta a határozatot, ráadásul a Belvárosi (5. kerületi) önkormányzattól (hogy is van ez?), miszerint kötelezik az éjfeles bezárásra a rend megzavarása okán. Íme az egyik közösségi oldalon indult kezdeményezés összefoglalása a kérdésről, amit közel tízezren támogatnak. Bizonyára, ha az egyeztetési hiány továbbra is fennáll, hasonlóra lehet számítani a világörökségi törvény módosítás kapcsán. A vezetés sokszor figyelmen kívül hagyja, hogy a kommunikáció átalakulása nagyban megváltoztatta az emberek szemléletét, gondolkodásmódját, s hogy az érdekérvényesítésnek más módozatai is léteznek, mint ahogyan azzal ők maguk számolnak.

Szórakozom éjfél után. Pont!

A kerületi önkormányzatok arra köteleznek számos belvárosi szórakozóhelyet, hogy éjfél után bezárjon. Úgy gondolom, hogy Budapest egy olyan világváros, amely kultúrájának szerves részét képezi a kulturált éjszakai élet és szórakozás. Az éjfél utáni zárás súlyos károkat okozna Budapest kulturális életében, jelentős, a turizmusból származó bevételtől fosztaná meg a várost és számtalan ember állását veszélyeztetné. Tiltakozom a kereskedelmi törvény módosításának ilyen alkalmazása ellen, és kérem a kerületi önkormányzatokat, hogy vonják vissza a határozatokat!

1. Haladéktalanul vonja vissza a Parlament ezt a törvénymódosítást!
2. A törvény készítői is tartsák be a törvényt, és készítsék el a kötelező hatásvizsgálatokat és elemzéseket!
3. A politika ne bújjon jegyzők és rendőrök mögé, ha szabályozni akarja a belvárosi kerületeket, de kezdjen egyeztetést a civilekkel és biztosítson beleszólást az érintetteknek!
4. Zárják be végre a mindenki által ismert, turistákat kifosztó „szórakozóhelyeket”!
5. A hatóságok éjszaka is tartassák be a meglévő jogszabályokat: legyen éjjel is legalább néhány rendőr az utcán, reggelre pedig legyen tiszta a város! Erre bőségesen ad fedezetet a vendéglátók, szállodák, fapadosok, taxik által befizetett adó.
6. Hozzuk létre a problémák kezelésére a Belvárosi Egyeztető Fórumot.
7. A közterületen elkövetett „közösségellenes magatartásért” kizárólag az elkövetője felel.

https://www.facebook.com/szorakozompont?fref=ts

Célunk itt a blogon még az, hogy jó néhány érdekeltet megszólaltassunk a világörökségi törvény módosítás kapcsán, így magát az önkormányzat képviselőit, miként is képzelik pontosan a törvénymódosítást, a KÉK-et (Kortárs Építészeti Központ), hogy mondják el, hogyan képzelik el a belvárosi ingatlanok jövőjét, a rajtuk végzendő felújítást-átalakítást, és az Azért7 Egyesület elnökét is, hogy mondja el álláspontját. Tehát csak most jön a java. Folytatjuk.

A Színes Város Csoport falfestési sorozatának egyik állomásaként nemrég megújult a Kazinczy utcában található Mika Tivadar Mulató tűzfala, amellyel kapcsolatosan anno szavazás is indult, ki, illetve mi szerepeljen rajta. Tavaly végül is Rejtő Jenő pincére előtt nyílt meg az út, illetve a Színes város csoport előtt, hogy megvalósítsák elképzelésüket, ami 2013. májusára el is készült.

Emellett a Szimpla kert és a Wichmann tűzfala is megújul a közeljövőben. A Színes város csoport pedig nem csak hogy street art-okat hoz létre, de teljes körű munkát végez: "Egy festésnek akkor van igazán értelme, ha az omladozó falat helyre is állítjuk, akár szigetelünk is, különben nem érünk el vele valódi rehabilitációt" - nyilatkozta korábban az MTI-nek Flór Péter, a Csoport főtitkára. Azt is elmondta, hogy támogatókat keresnek az akció folytatásához, amire a 7. kerületi romkocsmák és vendéglátóhelyek például azonnal pozitívan reagáltak, segítve, támogatva a csoport munkáját. A Klauzál tér Dob utca sarkon is éppen készülőben van egy új felület, azt is érdeklődve várjuk.  Erzsébetváros egyébként is a legsűrűbben lakott része a Fővárosnak, itt az ideje, hogy még színesebbé, még élhetőbbé, otthonosabbá váljon.

 fotók:Szöllősi Mátyás

A 2006-ban elhunyt Faludy György író, költő, műfordító és humanista emlékére avatott táblát egykori szülőházánál a VII. kerületi önkormányzat pénteken a Damjanich utcában Budapesten. A költő Magyarországra visszatérése előtt tisztelgő első köztéri emléktáblát Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere és Faludy Fanni, a költő özvegye leplezte le.

Faludy György Budapesten született zsidó polgári családban 1910-ben. Édesapja Faludy Jenő vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt. 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban. Ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932), és a grazi (1932–33) egyetemen tanult.
1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Marokkón keresztül az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett, majd három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki az országban maradt, a nácik meggyilkolták.

1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-re virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján 3 évre a recski kényszermunkatáborba zárták. Itt írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste meg a kenyérre valót, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.

Londonban települt le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először Magyarországon az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon tiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, melyen a neve szerepelt. Megjegyzendő azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, sőt bővebben is tárgyalja és idéz tőle. 1988-ban hazalátogatott, majd 1989 márciusában hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költőt 2006. szeptember 1-jén, otthonában érte a halál.

kép forrás: MTI

4 hónapja annak lassan, hogy január 10-én Rogán Antal egy megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy a kereskedelmi törvény módosítására sor kerül. Azóta gyakorlatilag semmilyen hír nincs azzal kapcsolatosan, hogy mit is kíván megvalósítani és betartani ebből az 5. kerület polgármestere, pedig igen régóta húzódik már ez a csendrendeletes-bezárásos ügy sajnálatos módon. És az még inkább szomorú, hogy a Kazimír, mely a Kazinczy utcában található, közben kapott egy olyan határozatot, amelyben az szerepel, hogy éjfél és reggel 6 óra között zárva kell tartania: Íme a határozat maga, ki is emeljük róla az indoklást, hogy jobban láthassátok - nagyon úgy tűnik hogy valaki szemtelenül alszik az ágyacskánkban, illetve csak azt állítja, hogy alszik, miközben nem sok köze van a környékhez, mivel ezt a rendeletet az 5. kerület intézte...

"Állampolgári bejelentések és éjszakai ellenőrzés során megállapításra került, hogy a szórakozóhely nyitvatartási idején az utcában azok az emberek, akik a szórakozóhelyre tartanak vagy onnan távoznak, hangoskodnak, garázda magatartást tanúsítanak. Az utasokra várokozó taxi gépkocsik rendszeresen akadályozzák a forgalmat. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a 24:00 és 6:00 óra közötti nyitvatartás feltételei álláspontunk szerint nem adottak."

Az utolsó mondat utolsó néhány szava nem csak hogy árulkodó, de elgondolkodtató is - hogy egyrészt kinek az álláspontjáról van is itt szó, milyen egyeztetések, megbeszélések előzték, illetve nem előzték meg ezt a határozatot, s hogy mi is igaz ebből az egészből. A határozat megszületett, az bizonyos.

Közben a Kazinczy utcában...

Kissé úgy tűnik, hogy a forgalom önmagát akadályozza. Az Élő Erzsébetváros Egyesület régóta küzd azért, hogy a Kazinczy sétálóutca lehessen, és ha ez megvalósulna, a határozat is nyilván érvényét vesztené.. 

Smiló Dávid, blogjában (http://surl.hu/cfidH4) egy igen érdekes, ugyanakkor ötletes megoldással áll elő azzal kapcsolatosan, hogyan is lehetne zajmentessé tenni a Kazinczy utcát - és ezt egy animációval szemlélteti is. Egy, körülbelül 3-4 méter magasságban kifeszített, a NASA által kifejlesztett ponyva lenne segítségünkre ebben - az persze kérdéses, ki állná ennek a költségeit, honnan merészkedne elő pontosan a ponyva, és egyebek, mindenesetre érdekes és esetleg megfontolandó ötletnek tűnik. Értesüléseink szerint egyébként már több mint 100 nap eltelt azóta, hogy a Kazinczy utcában lévő helyek vezetőinek, illetve az Élő Erzsébetvárosért Egyesületnek megígérte Rogán Antal, hogy a sétálóutcává válással kapcsolatosan döntés születik, de egyelőre nincsenek hírek. Bízunk abban, hogy Belváros polgármestere összekapja magát és valóra váltja ígéreteit.

"Péntek délután öt óra van. A Kazinczy utca csendes és nyugodt, mint bármelyik másik utca a belvárosban péntek délután öt órakor. Süt a nap, jó idő van, tavasz van. Biciklizők csengetnek néha, egy-egy autó elhúz. Hamarosan elkezd gyülekezni a vigadni vágyó pesti nép és az utca hamarosan megtelik az alkoholszagú világhíres élettel, de ennek még semmi nyoma. Gyerekek jönnek haza a napköziből, anyuka tolja a babakocsiját, egy néni csoszog haza a boltból. Széparcú távolkeletiek dohányoznak egy kajálda előtt, a szimplából kilép néhány diák. Ebben a délutáni nyugodt miliőben pedig, észrevétlenül egy addig láthatatlan sín mentén egy tejüvegszerűen áttetsző ponyva kezd el végighúzódni az utca két oldala között kifeszítve, a tömb egyik végétől a másik vége felé. A ponyvát egy halkan duruzsoló elektromotor húzza végig az egyébként kígyószerűen az első emeletek párkányvonalának magasságában elhelyezkedő rozsdamentes acél sínen. A ponyva bár egyszerűnek tűnik, de kétrétegű hangszigetelő (a NASA fejlesztette). Az egész folyamat lassan, úgy tíz perc alatt lezajlik. Felettük pedig nyugodtan alszanak az anyukák, a gyerekek és a néni."

Demonstrációt tartanak 2013. április 12-én, pénteken reggel, azaz ma 8.00 órától várhatóan délután 14.00 óráig a VII. kerületi Wesselényi utca Nagy  Diófa utca és a Nyár utca közötti szakaszán. Amennyiben a demonstráció miatt rendőrségi zárásra kerül sor, a 74-es trolibuszok módosított útvonalon közlekednek, és nem érintik a Nyár utca, a Károly körút (Astoria M), a Nagy Diófa utca és az Erzsébet körút megállókat. A trolibuszok ebben az esetben ideiglenesen a Kertész utcában, a Dohány utca kereszteződése előtt, az Erzsébet körút megállóban állnak meg.

forrás: bkk.hu

Érdekes hírek terjengenek mostanában, példának okáért az, amit Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere ejtett el egy sajtótájékoztatón a VI-VII. kerület határán fekvő Király utca átalakításával kapcsolatosan, vagyis hogy azt sétálóutcává kívánja alakítani az önkormányzat. Hassay azt is elmondta, hogy mindkét kerület támogatja a kezdeményezést, s hogy elsősorban az a cél, hogy az emberek egy zöldebb környezetet tudhassanak maguk körül, s hogy az átmenő forgalmat megszüntessék, ami nyilvánvalóan az ott lakóknak is jócskán kedvez. "Jelenleg a BKK vizsgálja, milyen eszközökkel lehet elérni, a sétálóutcává alakítást: a szakaszos lezárás, az egyirányú szakaszok egymással szembeni irányú váltakozó használata jelent-e jobb megoldást. Ezt követően születhet döntés a részletes tervezési munka végrehajtásáról még 2013-ban, a tényleges átalakulás pedig legkorábban 2014-re valósul meg." A BKK még azt is kiemelte, hogy mivel az Opera környéke, és maga a VI. és VII. kerület területe most már számos olyan kulturális központtal, vendéglátóipari egységgel bír, mely vonzóerőt képeznek a városlakók és persze a külföldiek számára, így az ilyen jellegű tehermentesítés nagyon is indokolt. Több verzió is felmerült magával az átalakítással kapcsolatosan, mindenesetre szimpatikus a kezdeményezés: várjuk, nagy lelkesedéssel az új információkat, és magát a megújulást is - és bízunk abban, hogy ennek mintájára - például a 7. kerületben - egyéb területekkel kapcsolatban is felmerül az ilyen jellegű átalakítás lehetősége.

forrás: index.hu

kép: hg.hu

Az Urbanistán láttak napvilágot azok a látványtervek, amiket most mi is megosztunk veletek a Rákóczi út lehetséges kinézetéről. Ami jó hír, legalábbis a kerékpárral, és gyalogosan közlekedők számára, hogy nagyobb felület-terület jut nekik és a tervezők egyébként is a tömegközlekedés akadálymentesítését tűzték ki célul, ezzel persze "hátráltatva" az autósokat, akik bizonyára ennek nem örülnek majd ennek. Holott nyilvánvaló, hogy egy ilyen útnak, mint amilyen a Rákóczi is, elsősorban reprezentációs célokat kell ellátnia, egy élhető belváros legszebb és legtöbb funkciót ellátó útja kell, hogy legyen - és nem arra kell szolgáljon, hogy az autóforgalom nagy része itt bonyolódjon le. Íme néhány kép a lehetséges kinézetről - kíváncsian várjuk, mit szóltok hozzá, és persze azt is érdeklődéssel figyeljük, továbbra is, hogy egyáltalán alakul-e ezzel kapcsolatosan valami, lesz-e a tervekből valóság... Bízzunk a legjobbakban!

(képek: www.urbanista.hu)

Itt közöljük az Élő Erzsébetvárosért Egyesület közleményét a bezárási ügy kapcsán, miután a vendéglátóhelyek vezetői végre egyeztethettek Rogán Antal 5. kerületi polgármesterrel -

Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület elnöke más vendéglátóhelyek tulajdonosaival együtt a k

ereskedelmi törvény október 1-én elfogadott módosítása kapcsán a mai napon, most először találkozott a jogalkotó Rogán Antallal. Örvendetesnek tartjuk, hogy végre megvalósult az eszmecsere a törvényalkotó és a törvényben szabályozott felek között, és bízunk abban, hogy a későbbiekben ilyen találkozókra a törvények létrehozása előtt, nem hónapokkal utána fog sor kerülni. Ígéretet kaptunk a kereskedelmi törvény ismételt módosítására, amelynek következtében a későbbiekben elkerülhetővé válna, hogy szórakozóhelyek tucatjai legyenek jogalkalmazói túlkapás áldozatai. Az Egyesület épp ezért kész az újabb módosítás beterjesztése előtt további találkozók lebonyolítására, hogy konstruktív javaslatokkal segítse a törvényalkotást.